Kezdjük azzal tehát, hogy mi a különbség a csempe és a járólap között, melyiket hova használjuk, és miért.
Az egyik lényeges különbség a csempe és a járólap között, hogy a járólap terhelhetősége és strapabírósága nagyobb.
A csempe általában olyan helyre kerül, ahol nem járunk rajta, ezért kisebb fizikai és mechanikai terhelést kell elviselnie. Van már azonban olyan kerámiacsempe is, amely aljzatburkolatként is használható.
Csempe kerül tehát a fürdőszoba, a WC és a konyha falaira, vagy bátran használhatjuk épített konyhapulton és konyhaszigeten is. Szerencsés helyzetben vagyunk csempeválaszték tekintetében, nemcsak színben, de formában és méretben is hatalmas a kínálat.
Célszerű először ötleteket gyűjteni, beszerezni néhány képet az internetről, majd alaposan áttanulmányozni a lehetőségeket. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy ami tetszik, azzal együtt is tudunk élni.
Az idő is sarkalatos pontja a csempevásárlásnak, sokan figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a kiválasztott csempe más országból érkezik. Nyilván több idő telik el, amíg a gyártótól az országba, onnan pedig az otthonunkba kerül a csempe.
A következő lépés, hogy megtervezzük a fürdőszobánkban, mi hol kap majd helyet. Ez azért fontos, mert ezáltal határozhatjuk meg a csempe helyét is. A vizes blokkokhoz mindenképp csempe kerül, hogy ezáltal megóvjuk a falakat a víztől.
A csempe kiválasztásakor lényeges szempont – fürdőszobában különösen – a vegyszerállóság, itt használunk a leggyakrabban pl. a vízkő eltávolítására alkalmas vegyszereket.
A csempe nagysága legyen arányos a burkolni kívánt felület nagyságával. Hogy milyen magasságig csempézzük a falat, az egyéni ízlés dolga. Van, aki a faltól falig tartó csempe megoldást kedveli, mások csak a kád, a mosdó és a zuhanyzó részeihez tesznek csempét. Kisebb fürdőszobákban célszerűbb mindent csempézni, a nagyobb terekben divatosabb megoldás, ha maradnak csempementes felültetek.
A faltól falig megoldás természetesen nem azt jelenti, hogy a plafonig felkerül a csempe. Íratlan szabály, hogy az ajtó magasságáig, de kb. 210 cm magasságig szoktak felmenni a csempével.
Hogy milyen falfelületre, milyen méretű, formájú és mintájú csempét választunk, azt nem csak az ízlésünk határozza meg. Mindig figyelnünk kell arra, hogy mik az adottságok, például zsúfolt egy falfelület, esetleg egybefüggő.
A mosdók melletti falfelület zsúfoltabb, ide egyszerűbb és egyszínű csempeburkolatban gondolkodjunk. Az egybefüggő falfelületek esetében, amelyeket nem tör meg semmi, használható a mintás csempe, az ilyen felületek a legalkalmasabbak a dekorálásra. A mintás csempe lehetőséget biztosít a különféle felületek kiemelésére.
A csempe esetében ezt a különböző dekor elemek is lehetővé teszik. Divatos a hatszögű és egyéb, nem hagyományos alakú csempe, valamint a téglalap alakú csempe különféle mintákban történő felrakása (halszálka, téglakötés, diagonál, szőnyegmintás).
Amellett, hogy ezek a minták látványos felületet hoznak létre, nem hanyagolhatjuk el azt a fontos tényt, hogy számolnunk kell a vágási veszteséggel. Egy felület bonyolultsága, a sarkok száma, a lehetséges törések, a csempe mintája miatt nagyobb mennyiségre lesz szükségünk.
Csempe vásárláskor ezért a burkolandó felület nagyságánál minimum 10%-kal többet érdemes vásárolnunk. Összefoglalva, a hagyományos formájú csempékkel egyszerűbb dolgozni, minden más alakzat választása alaposabb tervezést és számolást igényel.
Amikor minden részlet eldőlt, ki kell számolni, hogy mennyi csempére lesz szükség. Semmiképp ne centizzük ki a mennyiséget, mert mindig adódhatnak váratlan helyzetek. Végül, de nem utolsó sorban tehát, gondoskodjunk a tartalékról.
Történhetnek váratlan esetek (pl. csőtörés), ami miatt egyes helyeken a csempe megbontására kényszerülünk. Érdemes egy dobozzal több csempét vennünk, mint amire szükségünk van.
Az olyan helyiségekben, mint pl. a konyha, a fürdőszoba vagy a WC, fontos, hogy a fal és a padló burkolata egységes legyen, célszerű egy gyártó termékeiből választani.
